ADHD – Népbetegség vagy TikTok túlkapás?

Miért van tele a TikTok ADHD-s tartalommal (vagy az csak a mi FYP-ünk?), és miért lehet ez veszélyes? Valid-e az öndiagnózis? Segíti az elfogadást, vagy árt az érintetteknek hogy hirtelen megnőtt az ADHD-sok láthatósága? Ezekre a kérdésekre keressük a választ!

Az erről szóló epizódunk pedig itt érhető el:

iStackphotos: Attention deficit hyperactivity disorder abstract concept vector illustration. Developmental disorder, hyperactivity, attention deficit syndrome, impulsive behavior, ADHD abstract metaphor.

Mi az ADHD?

Az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar) egy neurológiai eredetű, veleszületett vagy fejlődési rendellenesség, amelynek vezető tünete a figyelemzavar.

Az ADHD-t két fő típusra lehet osztani: figyelmetlenség és hiperaktivitás/impulzivitás. Egy személy mindkét kategóriába is eshet, de lehet, hogy csak az egyikben mutatkoznak tünetek. Az ADHD, amely csak a figyelmetlenségre vonatkozik, figyelemhiányos rendellenességként ismert. A figyelmetlenség tünetei közé tartozik például a rövid figyelemidő, hibák elkövetése, feledékenység, nehézségek a feladatok megszervezésében. A hiperaktivitás és impulzivitás tünetei közé tartozik a nyugtalan viselkedés, túlzott fizikai mozgás, túlzott beszéd, impulzivitás, gondolkodás nélküli cselekedetek és más hasonló viselkedési jegyek.

Az ADHD-t gyakrabban diagnosztizálják fiúknál. Néha a lányoknál csak a figyelmetlenség tünetei jelennek meg, ami megnehezítheti a diagnózist. Az ADHD-val együtt gyakran előfordulhatnak más problémák és állapotok, például szorongásos zavar, oppozíciónális dacos zavar (ODD), magatartászavar, depresszió, alvási problémák, autista spektrumzavar (ASD), diszpraxia, epilepszia, Tourette-szindróma és tanulási nehézségek.

Az ADHD kialakulása összetett és örökletes tényezőkkel is összefügg. A jelenlegi becslések szerint az ADHD kialakulásának körülbelül 70-80%-át genetikai tényezők magyarázzák, míg a környezeti hatások csak kisebb szerepet játszanak a tünetek kialakulásában. Az ADHD-val diagnosztizált szülőknek nagyobb valószínűséggel születnek szintén ADHD tüneteket produkáló gyermekeik.

“TikTok therapist here – You have ADHD”

Egy 2023-as Time cikk szerint a covid járvány igazi tökéletes vihart csinált az ADHD túldiagnosztizálásához: a karantén felborította az emberek rutinját, így mindenkinek nehezebbé vált a fókusz, a figyelem, az időmenedzsment és a feladatok elvégzése, nem csak azoknak, akiknek valóban valamilyen figyelemzavara van. Eközben elterjedt a távgyógyítás, köztük a “teleterápia”, amikor is telefonon kérhetsz segítséget mentális egészségügyi problémákkal. Teleterápiával foglalkozó startupok egy időben olyan ütemben írtak fel receptre kapható stimulánsokat, ami nyomozók figyelmét is felkeltette (most már ezek közül sok egyáltalán nem ad receptet Adderallra). És persze, terjedt a TikTokon is az (ál)információ. Egy 2022-es kutatás szerint a social mediában megjelenő ADHD-s tartalmak 52%-a félrevezető, 27% személyes élmény, és csak 21% valóban hasznos kontent.

Az öndiagnózis lehet egy jó első lépés de a hivatalos diagnózis és a szakorvosi segítség fontos a pontos kezeléshez. A TikTok segíthet destigmatizálni az ADHD-t és információval ellátni az érdeklődőket, de nem minden videó -ami a platfromra felkerül – megbízható, ezért érdemes óvatosnak lenni.

ADHD diagnosztikai trendek: fokozott felismerés vagy túl diagnózis?

Az ADHD-diagnózis növekedése részben a jobb diagnosztikai kritériumoknak és az ADHD tüneteinek jobb felismerésének köszönhető. A diagnosztikai kritériumok és a viselkedés értelmezése is befolyásolhatja a diagnózist, és néha hozzájárulhat a különbségekhez a diagnosztikai arányokban. Nem feltétlenül nőtt meg az ADHD-val élők száma, hanem az emberek tudatossága és az orvostudomány fejlődése révén több diagnózis kerül felállításra. Az ADHD nem csak a gyerekeket érinti, a felnőtteknél is előfordulhat, és tünetei a felnőttkori kötelességek végzésére gyakorolt hatásokat is magukban foglalják.

Magyarországon körülbelül 70 ezer gyermek érinthető az ADHD-val, míg a felnőttek körében a betegség körülbelül 2,5% -át érinti. Az ADHD felismerése felnőttkorban is lehetséges, és az ismeretek fejlődésével egyre több felnőtt kapja meg ezt a diagnózist. Nem minden érintett kér segítséget vagy kerül kapcsolatba az ellátórendszerrel, de a felnőttkori ADHD-diagnózis gyakoriságának növekedésével egyre több felnőtt kapja meg ezt a segítséget.

Az ADHD egy összetett állapot, és a diagnózis felállításához klinikai értékelésre van szükség. A gyógyszeres kezelés, készségfejlesztés és pszichoterápia kombinációja hatékony lehet az állapot kezelésében. Az is fontos, hogy az ADHD-val élők és a szakemberek tudatosak legyenek a tényezők sokféleségében és az egyéni tapasztalatokban. Az embereknek nyitottnak és támogatónak kell lenniük az ADHD-val élőkkel szemben, és azoknak, akiknek segítségre van szükségük, időben kell hozzáférniük az ellátáshoz és a segítséghez.