Privatizált büntetés-végrehajtás: hogyan működnek a forprofit börtönök?

A büntetés-végrehajtás, és kifejezetten a börtönök intézménye volt a Nem azért, de… podcast 8. adásának témája. Ezen belül felmerült a nyereségorientáltan működő privát börtönök kérdése. Magáncég működtet börtönt, pénzért? Hogy is van ez?

Az epizódban sok, a börtönökkel kapcsolatos problémát feltártunk (legyen szó azok drága fenntartásáról, túltelítettségéről, vagy a nők és LMBT személyek által tapasztalt diszkriminációról) és beszélgettünk működő alternatívákról és lehetséges börtönreformról – ha még nem tetted, mindenképp hallgasd meg az epizódot!

Hogy működnek a privát börtönök?

Ugyan egyáltalán nem exkluzívan amerikai a jelenség (hiszen például léteznek magánbörtönök Nagy-Britanniában és Ausztráliában is), kimondottan amerikai szemszögből mutatja be a privát börtönök működését a The Conversation 2017-es cikke.

Privát börtönökről akkor beszélünk, amikor az állam extra börtönkapacitás iránti igényét privát cég elégíti ki. Hasonlóan egy építkezéshez vagy egyéb beruházáshoz, a helyi, állami, vagy országos kormányzat pályázatot ír ki egy börtönlétesítmény létrehozására és/vagy fenntartására, amelyre privát, profitorientált cégek jelentkeznek (az USA-ban két szereplő dominálja a piacot). A pályázatot elnyerő cég lesz felelős a börtön működtetéséért, üzemeltetéséért, a személyzetért… és a többi, amiért cserébe az államtól pénzt kap, leggyakrabban fogvatartottak száma/nap alapon. A The Conversation cikkének írásakor az Egyesült Amerikai Államokban több, mint 120 000 fő fogvatartott, az összes bebörtönzött 8%-a volt privát börtönben.

Fotó forrása: The Wall Street Journal

Magánbörtönök léteznek Magyarországon is: a szombathelyi és a tiszalöki intézmény működik úgynevezett “public private partnership” (PPP) konstrukcióban. Ez azt jelenti, hogy az intézmények részben állami, részben magán finanszírozással működnek. Az állam felelős a fogvatartottak nyilvántartásáért, őrzéséért, egészségügyi ellátásukért, és az intézmény vezetéséért, az ezen felül felmerülő feladatokat azonban egy szolgáltató cég szerződés alapján végzi el. Az amerikai példával ellentétben Magyarországon ez a felállás sikeresnek tűnik, a privát intézmények jól működnek, és az államiakhoz képest jobb ellátást, biztonságosabb körülményeket biztosítanak (arsboni.hu) – a továbbiakban a forprofit börtönökkel kapcsolatos problémák kimondottan az amerikai helyzetre vonatkoznak.

Forprofit börtönök: pro és kontra

Elméletben a privát börtönök kevesebbe kerülnek az államnak, de a gazdaságosságról szóló bizonyítékok a legkevésbé sem egyértelműek. Egyes kutatások szerint a privát börtönök valóban spórolnak az államnak, de úgy tűnik, a statisztika manipulálható – előfordul például, hogy a magánbörtönök nem vállalják olyan rabok elhelyezését, akiknek egészségügyi problémáik miatt drága kezelést kellene biztosítaniuk, így az ő drágább ellátási költségük az állami börtönökre hárul.

A privatizáció támogatói szerint a privát börtönök a fogvatartottaknak jobb minőségű ellátást, a személyzetnek pedig jobb munkakörülményeket biztosítanak. A valóság kevésbé fest pozitív képet a magánbörtönökről. Kutatások szerint a privát szektorban gyakoribb az elítéltek kötelességszegése, több a szökés, nagyobb a fluktuáció a személyzet körében és több panaszeljárás indul, mint az állami intézményekben.

A privát szektorban gyakoribb az elítéltek kötelességszegése, több a szökés, nagyobb a személyzet fluktuációja, és több panaszeljárás indul, mint az állami intézményekben.

A fenntartás gazdaságosságán és az ellátás minőségén túl a harmadik szempont a privatizált börtönökről szóló vitákban a moralitás kérdése. A magánosítás ellenzői szerint etikai kérdés, hogy létezhetnek-e haszoncélú börtönök – hiszen ha az állam hozza a törvényeket, és ítéli el azok megszegőit, akkor az állam felelőssége az általa kiszabott büntetés végrehajtása, és ezáltal a börtönök üzemeltetése.

Egy másik morális szempont annak a figyelembevétele, hogy vajon milyen társadalmi változásokat ösztönöz, hogy cégek a fogvatartottak magas számából nyerik a profitjukat. A per fő, per nap alapú finanszírozás nem kimondottan buzdítja arra a magánbörtönöket, hogy segítsék az elítéltek valós rehabilitációját, és dolgozzanak a visszaesési arány csökkentésén – hiszen a kevesebb bűnöző csökkenő bevételt jelent.

Illusztráció: Stanley Kirshner-Breen, forrás: Medium

Ha a privát szektor érdeke a fogvatartottak számának magasan tartása, vajon ez vezethet-e ahhoz, hogy ezek a cégek befolyásolni próbálják az igazságügy működését? Egy 2019-es tanulmány szerint a magánbörtönök hatással vannak arra, hogy a börtönbüntetésre ítéltek mennyi időre kerülnek rácsok mögé. Eredményeik szerint, ha az ítéletet hozó államban megduplázódik egy magánbörtön férőhelyeinek száma, akkor átlagosan 18 nappal hosszabb időre ítélik el a bűnelkövetőket, mint azokban a szomszédos államokban, ahol a férőhelyek száma változatlan maradt (G7.hu).

Végül pedig az sem kizárt, hogy illegális úton gyakoroljanak befolyást a privát börtönök a döntéshozókra. Amerikában számos korrupciós ügyre derült fény, leghíresebb közöttük annak a két pennsylvaniai bírónak az esete, akik több, mint 2,2 millió dollárért cserébe hosszabb büntetésre ítéltek fiatalkorú vádlottakat, akik a kenőpénzt fizető forprofit nevelőintézetbe kerültek (G7.hu).

Privát börtönök, újragondolva

A The Conversation cikke felveti: ha már a privát börtönök működésben maradnak, az ellenük való lázadás helyett érdemes arról gondolkodni, hogyan lehetne az üzleti modelljüket úgy megreformálni, hogy a társadalom és a cég céljai azonosak legyenek.

A fogvatartottak száma alapján járó fizetség helyett például hasznosabb lenne eredményesség, performansz alapú bért fizetni a forprofit börtönök fenntartóinak.

Ezt célzó próbálkozás az úgynevezett Social Impact Bond (SIB), azaz “pay for success” módszer. Az SIB alkalmazásakor csak előre meghatározott célok elérésekor (mint például a 2 éven belül visszaesők arányának bizonyos százalékú csökkenése) fizet az állam a magánbörtönöknek, valódi rehabilitációt ösztönözve ezzel.

A társadalmi célok alapján történő fizetés a magánbörtön-rendszer megreformálásának alapja lehet

A privát börtönök legeltökéltebb ellenzőit valószínűleg ez a megoldás nem elégíti ki, de a társadalmi célok alapján történő fizetés a magánbörtön-rendszer megreformálásának hatásos alapja lehet, amely a börtön-ipari komplexumot fenntartó, a bűnözésből hasznot hajtó intézményekből társadalmilag hasznos, rehabilitációban fontos szerepet játszó létesítményeket formálhat.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: