2022 Ukrán – Orosz helyzet: Konfliktus háttere, NATO & Nyugat szerepe, és mit tehetünk mi, mint átlagemberek?

Végre kezdünk kilábalni a COVID helyzetből (vagy legalábbis megtanultunk vele együtt élni), de az univerzumnak van még tartogatni valója számunkra, és így az idei évben sem maradunk szorongás nélkül.

Kép Forrás: Russian president Vladimir Putin has triggered war fears in Ukraine, GETTY (https://www.huffingtonpost.co.uk/entry/ukrane-boris-johnson-russiavladimir-putin_uk_620a3d55e4b0328e0029713a)

Háttér

Repüljünk vissza az időben egészen 2013-ig. Kijevben tüntetések kezdődtek, ebben az év novemberében, az akkori ukrán miniszterelnök, Viktor Yanukovych és döntése ellen, miszerint Ukrajna elutasított egy, az Európai Unióval való nagyobb gazdasági integrációról szóló megállapodást. Miután az állambiztonsági erők erőszakos fellépése, nem szándékosan, még több tüntetőt vonzott, és a konfliktus eszkalálódott, Yanukovych miniszterelnök 2014 elején elmenekült az országból.

2014 márciusában az orosz csapatok átvették az irányítást Ukrajna krími térsége felett, mielőtt hivatalosan annektálták a félszigetet, miután a krímiek az Orosz Föderációhoz való csatlakozásra szavaztak egy vitatott helyi népszavazáson. Vlagyimir Putyin orosz elnök arra hivatkozott, hogy meg kell védeni az orosz állampolgárok és az orosz ajkúak jogait Krímben és Délkelet-Ukrajnában. A válság fokozta az etnikai megosztottságot, és két hónappal később a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk régió oroszbarát szeparatistái népszavazást tartottak az Ukrajnától való függetlenség kikiáltásáról (Harris, 2020).

Putyin orosz miniszterelnök független államként ismerte el az oroszok szeparatisták által birtokolt két régiót, és orosz csapatokat rendelt oda, felbontva a békemegállapodást. Kép forrása: https://www.bbc.com/pidgin/world-60503738

Nem sokkal azután, hogy Oroszország 2014-ben elcsatolta Krímet Ukrajnától, az oroszbarát szakadárok két köztársaságot kiáltottak ki az ország keleti részében: a Donyecki Népköztársaságot és a Luhanszki Népköztársaságot – az ukrán kormány legnagyobb megdöbbenésére (Korovkin et al, 2021) Azóta folyamatos összetűzések és harcok dúlnak a Donbász néven ismert régióban Ukrajna csapatai és a szeparatisták között. Németország és Franciaország megpróbált békét kötni Oroszország és Ukrajna között, amelyet „minszki megállapodásként” ismerünk. És bár a donbászi harcokat tűzszüneti időszakok tarkították, Ukrajna és Oroszország is az egyezmények feltételeinek megsértésével vádolta egymást, és a harcok kiújultak. Ukrajna számos kibertámadás célpontja volt a konfliktus 2014-es kitörése óta. 2015 decemberében több mint 225 000 ember vesztette el az áramellátást Ukrajna-szerte egy támadás során, 2016 decemberében pedig Kijev egyes részein újabb áramszünet következett be egy hasonló támadást követően. 2017 júniusában Ukrajnában kormányzati és üzleti számítógépes rendszereket érte a NotPetya kibertámadás; az Oroszországnak tulajdonított bénító támadás világszerte átterjedt a számítógépes rendszerekre, és több milliárd dolláros kárt okozott (Sudyn, 2021).

Etnika csoportok Ukrajnában egy 2001-es felmérés szerint. Kép forrása: Encyclopædia Britannica, Inc https://www.britannica.com/place/Ukraine/People

Ukrajna földrajzi elhelyezkedése

A Szovjetunió felbomlása óta Ukrajna stratégiailag a legfontosabb ország Oroszország számára. Ez annak köszönhető, hogy Ukrajna az EU és Oroszország között helyezkedik el, és körülbelül 44 millió lakost számlál, így a volt Szovjetunió legnagyobb országa. Ráadásul a fekete-tengeri kikötők megszerzése (például a krími Szevasztopol kikötője) évszázadok óta Oroszország érdeke (Sudyn, 2021).

Moszkva célja tehát az, hogy Ukrajna a befolyási övezetében maradjon, így vagy úgy; barátként, vagy csak szövetségeskeként, vagy akár katonai úton. Kijevnek számos kereskedelmi megállapodása van Moszkvával, többek között az orosz gáz Európába irányuló tranzitországa. Mindazonáltal, tekintettel arra, hogy a két ország közötti gazdasági kapcsolatok a 2009-es gázválság óta fokozatosan romlanak, Oroszország ezúttal úgy próbálja gyakorolni szükséges befolyását és nyomását Ukrajnára, hogy kölcsönök és gazdasági megállapodások helyett 130 000 katonát helyez a határaira.


Ukrajna, Oroszország és a NATO helyzete

NATO tagállamok Európában. Kép forrás: https://www.bbc.com/pidgin/world-60503738

Az EU-val szemben, 2021-ben a NATO vezetői megismételték a 2008-as bukaresti csúcson hozott döntésüket, miszerint Ukrajna lehet a szerződés tagállama, és ezt az Ukránok már a krími konfliktus kitörése óta támogatják. Azonban, ha Ukrajna a NATO tagja lesz majd egyszer, akkor az erősödő katonai jelenlétet fog hozni magával a térségben. Például, ebben az esteben Az Amerikai Egyesült Államoknak lenne katonai bázisa Ukrajnában, ami azért fontos mert Oroszország potenciális katonai fenyegetésnek venné ezt. A NATO-nak már vannak védelmi bázisai és erői a balti államokban, Lengyelországban, Romániában, Bulgáriában és Törökországban; minden Oroszországgal szomszédos vagy annak közelében található. Természetesen, Putyin nagyon nem szeretné, hogy Ukrajna NATO tag legyen, hiszen az veszélyezteti az ő pozícióját és hatalmát Ukrajna felett (Magomedow, 2020).


Jelenlegi Ukrán – Orosz helyzet, és a Nyugat szerepe

Még az országon belüli etnikai megosztottság is összhangban van ezzel az állandóan éles helyzettel: Nyugat-Ukrajna EU-párti, míg Kelet-Ukrajna jelentős orosz lakosságával oroszbarát. Kijev helyzetén az sem segít, hogy a NATO figyelmen kívül hagyja Oroszország bővítési aggodalmát, és az EU belső kohéziójának hiányával néz szembe. A nyugati blokkon belül nézeteltérés övezi az összes közös Oroszországgal kapcsolatos külpolitikát, Ukrajna támogatásának pontos eszközeit és az amerikai vagy NATO csapatok befogadását.

A fentieket figyelembe véve elmondható, hogy „Ukrajna kiszolgáltatott helyzetben van és nagy valószínűséggel az elkövetkező években is marad az EU-val és Oroszországgal szemben” (Busygina, 2017).

Az Európai Unió ez idáig szónoki beavatkozásokkal, szankciókkal és a NATO-erők szomszédos tagállamokba való áthelyezése mellett pénzügyi segélyek és katonai felszerelések felajánlásával válaszolt Ukrajnának. Brüsszel „Oroszország-politikája […] azonnali és folyamatos válságreakciót foglal magában” (DeBardeleben, 2020), de nem tartalmaz közvetlen konfrontációt. Az Oroszországgal fenntartott, kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok az EU számára is kulcsfontosságúak, ezért Brüsszel először mindig párbeszéddel próbálja megoldani a nézeteltéréseket.

Az Európai Unió ez idáig szónoki beavatkozásokkal, szankciókkal és a NATO-erők szomszédságában való áthelyezése mellett pénzügyi segélyek és katonai felszerelések felajánlásával válaszol Ukrajnának. Az Oroszországgal fenntartott, kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok az EU számára is kulcsfontosságúak, ezért Brüsszel először mindig párbeszéddel próbálja megoldani a nézeteltéréseket.

„Oroszország-politikája […] azonnali és folyamatos válságreakciót foglal magában” (DeBardeleben, 2020),


Mi forog kockán Európa és a világ számára?

Az emberi életek mellett, Európa legnagyobb vesztesége lehet az a biztonsági struktúra, amely a második világháború óta segítette fenntartani a békét a kontinensen (Kapoor, 2021). Mivel az európaiak megosztottak abban, hogyan reagáljanak az orosz agresszió különféle formáira, a konfliktus az Európai Unión és a NATO-n belüli törésekre is rávilágított.

Európának fontos kereskedelmi kapcsolatai vannak Oroszországgal is, és sokkal többet veszíthet, mint az Egyesült Államok a szankciók miatt. Az orosz gázszállítástól is függ rengetek ország Európában, ezt a gyengeséget pedig Putyin kis is használta/használja a múltbeli és jelenlegi vitákban.

High Representative of the European Union for Foreign Affairs Josep Borrell visits a checkpoint in the settlement of Stanytsia Luhanska in Luhansk region, Ukraine, January 5, 2022 [File: Maksim Levin/Reuters]. Kép forrása: https://www.aljazeera.com/news/2022/1/26/why-europe-cannot-agree-on-russia

Mit tehet az átlagember?

Igazán nehéz ez a tehetetlenség és bizonytalanság, hiszen nem tudjuk pontosan milyen lépéseket tervez még Putyin. Kicsit csöbörből-vödörbe helyzetben vagyunk, és a mindennapi szorongásunkat is fokozhatja a jelenlegi helyzet. Fontos, hogy megbízható forrásból informálódunk az eseményekről, illetve figyeljünk arra, mit osztunk meg a közösségi felületeinken!

Elengedhetetlen, hogy magunkról és a mentális egészségünkről is gondoskodjunk. Ha úgy érzed, nem bírod tovább, akkor tedd le a telefonodat és/vagy kerüld a híreket. Ha van valaki, akivel tudsz beszélni az eseményekről, akkor oszd meg velük a gondolataidat, de ha szeretnél nekünk, Nemazért de, podcast hostoknak is írhatsz. Emellett, ne érezz bűntudatod, ha valami olyan dolgot/aktivitást végzel, ami neked örömet okoz, sőt, helyezd ezeket előtérbe!

Záró gondolatként, fontos megjegyezni, hogy ez elsősorban nem az orosz emberek, hanem Putyin konfliktusa, tehát ne egyből menjen a fikázás, ha meghaljuk az orosz szót. Ha van ukrán, orosz vagy Kárpátalján elő magyar ismerősöd, érdeklődj az ő helyzetükről is, hiszen a jelenlegi helyzet egyik népének sem móka és kacagás.


További hasznos linkek

Folyamatosan frissülő térképek, az Orosz támadásokról Ukrajnában: https://www.nytimes.com/interactive/2022/world/europe/ukraine-maps.html

Élő updatek a helyzetről

https://www.bbc.com/news

Továbbá, ha adományozni szeretnél a rászorulóknak Ukrajnában, akkor ebben a cikkben találhatsz néhány megbízható linket:

https://www.npr.org/2022/02/25/1082992947/ukraine-support-help

Instagram oldalak, amiket érdemes követni a témával kapcsolatban:

Partizán politika https://www.instagram.com/partizanpolitika/?hl=hu

Seres Samu https://www.instagram.com/seressamu/?hl=hu

Kékvonal https://www.instagram.com/kekvonal/?hl=hu

Felhasznált források:

Busygina, I. (2017). Russia–EU Relations and the Common Neighborhood: Coercion vs. Authority (1st ed.). Routledge.

BBC news https://www.bbc.com/news

DeBardeleben, J. (2020). Crisis response, path dependence, and the joint decision trap: the EU’s eastern and Russia policies after the Ukraine crisis. East European Politics36(4), 564-585.

Harris, E. (2020). What is the role of nationalism and ethnicity in the Russia–Ukraine crisis?. Europe-Asia Studies72(4), 593-613.

Harris, E. (2020). What is the role of nationalism and ethnicity in the Russia–Ukraine crisis?. Europe-Asia Studies72(4), 593-613.

Kapoor, N. (2021). Russia-EU Relations: The End of a Strategic Partnership. Observer Research Foundation11.

Magomedov, A. (2020). The main directions of economic cooperation between ukraine and NATO in the 21st century. Three Seas Economic Journal1(3), 66-71.

Sudyn, D. (2021). Ukraine and Russia: From Civilized Divorce to Uncivil War by Paul D’Anieri. Region: Regional Studies of Russia, Eastern Europe, and Central Asia10(1), 171-173.

Timeline articles https://www.cfr.org/timeline/ukraines-struggle-independence-russias-shadow

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: