Dzsingisz mongol kán neve ismerősen csenghet a történelemórákról, de amit biztos, hogy nem tanítottak az iskolában, az a mongol hódító hadjáratok környezeti hatásai. Egy 2011-es kutatás azonban ezt is megvizsgálta, és kiderült: a hadjáratok okozta öldöklés olyan nagymértékű volt, hogy Dzsingisznek köszönhető az első úgynevezett global cooling.
Dzsingisz kán hódításáról, és a klímavédelem modern etikai dilemmáiról a Nem azért, de… podcast friss adásában beszélgettünk – hallgass bele te is:
Az emberiség hatása a légkörre
A Carnegie Intézet Globális Ökológiai Tanszéke (Carnegie Institution’s Department of Global Ecology) a mezőgazdaság és a levegő szén-dioxid tartalmát vizsgálta Kr. u. 800-1850 között. Ebben az időszakban az emberiség mindenhol fákat vágott ki, hogy az erdők helyén földet műveljen – szén-dioxidot bocsátva a légkörbe.
Téves ugyanis az a gondolat, hogy csak az ipari forradalom és a nagy fokú iparosodás kezdte el megváltoztatni a Föld klímáját – az emberek onnantól kezdve hatással voltak a klímára, hogy létezett mezőgazdaság, és nagy erdős területek kerültek kiirtásra, hogy szántóknak adjanak helyet.
A történelem során azonban előfordult, hogy járványok, háborúk megállították a folyamatot, és bizonyos területeken a természetnek alkalma nyílt visszavenné a megművelt területeket. A kutatók arra keresték a választ, hogy a hirtelen kihaló falvak, városok újraerdősödése vajon megkötött-e annyi CO2-t a levegőből, hogy az a globális légköri szén-dioxid mennyiségre hatással legyen?
A történelem és a légköri CO2
A Carnegie Intézet kutatói olyan történelmi eseményeket vizsgáltak, amelyek hirtelen sok halálesettel jártak – például a pestisjárványok időszaka, a kínai Ming dinasztia eleste, vagy Amerika meghódítása. Azonban ezek egyike sem tartott annyi ideig, hogy az erdők eléggé újranőjenek – egy évszázadra van szüksége például a fáknak, hogy elérjék a teljes szénmegtartó képességüket.
A Mongol Birodalom (1206-1368) hódítása azonban kiemelkedik a nagy halálesettel járó események közül abban, hogy milyen hosszú ideig tartott – 160 év alatt az újraerdősödő területeknek volt elég idejük kifejteni pozitív hatásukat.
Dzsingisz kán, a zöld hódító
Dzsingisz kán hadjáratai során a Föld területének 22%-án körülbelül 40 millió embert pusztított el. Teljes településeket döntött a porba, hatalmas termőföldek néptelenedtek el, és ezek helyét visszavették az erdők.
Ezek az új erdők a Carnegie Intézet kutatóinak becslése szerint 700 millió tonna CO2-t nyelhettek el a légkörből, az első “globális lehűlést” eredményezve – azaz, a mongol hódító hadjáratok vezettek az első olyan időszakhoz, amikor emberi tevékenység hatására csökkent a Föld hőmérséklete.
A kutatás megjelenésekor (2011) ez a 700 millió tonna CO2 ellensúlyozta a világ benzinigényének egy éves értékét.
Természetesen a kutatásnak nem célja népirtást javasolni a klímaváltozás leküzdésére, de nagyon értelme sem volna: a Dzsingisz Kán mészárlása által előidézett “mérhető” változás a légkör szén-dioxid szintjében 0,1 milliomodrész. Az iparosodás előtti korszakhoz képest az emberi tevékenység már 100 milliomodrésszel növelte a légköri szén-dioxid koncentrációját (volt ez igaz a forrás cikk írásakor 2011-ben).
Forrás: livescience.com, wwf.panda.org
Hasonló cikkek:
Környezetvédelmi világnap 2021
Űrszemetes: Tényleg szemét keletkezik-e bárhol ahova lépünk?
nemazertpodcast.com 