Környezetvédelmi Világnap 2021

1972-ben az Egyesült Nemzetek Szervezete (UN) úgy döntött, hogy minden év június 5-én megtartják a Környezetvédelmi világnapot (World Environmental Day=WED). A kezdeményezés az évek során egy olyan platformmá vált, ami felhívja a figyelmet a környezetünk előtt álló problémákra, mint például a levegőszennyezés, a műanyag szennyezés, az illegális vadkereskedelem, a fenntartható fogyasztás, a tengerszint emelkedése és az élelmezésbiztonság. Ezenkívül a WED ösztönzi a nemzeti és nemzetközi környezetvédelmi politikai változásokat.

2021-es téma: az ökoszisztéma helyreállítása

Minden évben más és más környezeti probléma kerül fókuszba a környezetvédelmi világnap alkalmából. 2021-ben az ökoszisztéma helyreállítása van a középpontban; a még ép ökoszisztémák megőrzése, illetve a pusztulás felé haladók megmentése az idei és a következő évek kulcs feladta.

Természetesen gazdasági szempontok is szerepet játszhatnak abban, hogy idén miért ez a tematika nyert. 2021 és 2030 között 350 millió hektár pusztulásnak indult szárazföldi és vízi ökoszisztéma helyreállítása 9 billió dollár értékű ökoszisztéma-szolgáltatásokat eredményezhet. A helyreállítással továbbá, 13–26 gigatonna mennyiségű üvegházhatású gázokat lehet eltávolítani a légkörből. Az ilyen beavatkozások gazdasági haszna meghaladja a beruházás költségének kilencszeresét, míg a tétlenség legalább háromszor költségesebb, mint az ökoszisztéma helyreállítása.

Helyreállítási kezdeményezéseket szinte bárki elindíthat; kormányok, fejlesztési ügynökségek, vállalkozások, közösségek és egyének is. Ennek oka, hogy a degradáció okai sokfélék és különböző léptékűek lehetnek.

Az ökoszisztéma évtizede

Az ökoszisztéma nem csak idén felkapott téma; az UN a 2020-as évtizedet szentelte ennek a problémának. A cél az ökoszisztémák degradációjának megállítása, a globális célok elérésének érdekében. Csak egészséges ökoszisztémákkal tudjuk javítani az emberek megélhetését, ellensúlyozni az éghajlatváltozást és megállítani a biológiai sokféleség radikális csökkenését.

Fontos megemlíteni, hogy 2030 a fenntartható fejlődési célok határideje, és a tudósok által kijelölt ütemterv szerint az utolsó esély a katasztrofális éghajlatváltozás megelőzésére. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) vezetésével széles körű globális mozgalmak kiépítése a cél, hogy a világot a fenntartható fejlődés útjára léptessük. Természetesen ez politikai éghajlat változás nélkül nem lehetséges.

A következő 10 év meghatározó lesz környezetvédelmi szempontból, hiszen a jelen és jövő generációjának valóban nem lesz mindegy milyen körülmények között él. A fiatal generáció környezetvédelmi edukációja és véleménye kulcsfontosságú szerepet játszhat a változások elérésében, ezért az UNEP Európai Irodája kidolgozott egy felmérést a fiatalok számára (22 nyelven elérhető), amelyet kifejezetten 13-18 év közötti fiataloknak címeztek. A kérdőív célja, hogy a fiatalok is kifejezhessék szükségleteiket, illetve tudásukat a témával kapcsolatban, mind regionális mind globális szinten.

Ha szeretnél rápillantani a kérdőívre a következő linken elérheted (magyar nyelvhez görgess az oldal aljára, amíg meg nem látod az opciót): https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSflQS2HP4_1KDYwENdO5M3rsJA39_Y_0SuHsApXN9OVYahDZg/viewform

Hogyan lehet helyreállítani bizonyos ökoszisztémákat?

Az ökoszisztéma helyreállításának számos formája lehet: fák ültetése, zöld városok létrehozása, kertek újjáépítése, étrend megváltoztatása vagy a folyók és partok megtisztítása. A továbbiakban részletezem, hogyan lehet bizonyos ökoszisztémákat megvédeni, illetve helyreállítani.

Erdők és fák

Az erdők és a fák tiszta levegőt és vizet biztosítanak számunkra, sokféle fajnak adnak otthon, emellett hatalmas mennyiségű szenet is megkötnek, ami koránt sem elhanyagolható éghajlati melegedés szempontjából. Élelmiszer- és üzemanyag források, és emberek milliárdjainak adnak megélhetési lehetőséget. Fontos szerepük van a föld életében, így hát fontos megvédenünk fáinkat és erdőinket például:

• Faültetéssel.
• Természetes regeneráció segítésével (őshonos fák csírázásának elősegítése).
• Erdei táj helyreállításával.

Édesvíz

Az édesvízi ökoszisztémák táplálékot, vizet és energiát biztosítanak emberek milliárdjainak, megvédenek minket az aszálytól és az áradásoktól, valamint egyedülálló élőhelyet biztosítanak sok növénynek és állatnak (gerinces fajok egyharmadának). Így lehet az édesvizek ökoszisztémáját védeni:

• Tisztítás (például szemét szedés a partokon).
• Víz hozzáférési pontok kialakítása (csak bizonyos partszakaszokon lehet strandolni, ezzel védve a növényzetet és csökkentve az eróziót például).
• Növényzet helyreállítása (őshonos fajok védése, csíráztatása).
• Fenntartható tervezés (szennyvíz kezelés, halászat csökkentése).

Városok

A városi területek a Föld földfelszínének kevesebb mint 1% -át foglalják el. A beton tömeg azonban szintén ökoszisztémának számít, amely állapota indikálja az életminőségi szintet is. A működő városi ökoszisztémák segítenek megtisztítani levegőnket és vizünket, megvédenek minket a veszélyektől, és lehetőséget nyújtanak a pihenésre. Meglepően sok biodiverzitásnak is helyet tud adni egy város, ezért ne hanyagoljuk el és törekedjünk a:

• Zöld körzetek kialakítására.
• Fenntartható várostervezésre (szennyezett területek helyreállítása, lakásfejlesztés).
• Mikro ökoszisztémák gondozására (kertek, iskolaudvarok, út menti fák gondozása).

Óceánok és tengerek

Az óceánok és tengerek a Föld több, mint 70 százalékát lefedik. Ezek az ökoszisztémák szabályozzák éghajlatunkat és előállítják a belélegzett oxigén nagy részét. Megalapozzák a legfontosabb gazdasági ágazatokat, például az idegenforgalmat és a halászatot. A biológiai sokféleségük pedig szinte határtalan. Ezért fontos, hogy:

• Takarítsuk az emberek által érintett partszakaszokat (strandokat például).
• Helyreállítsuk a víz alatti és feletti növényzetet.
• Törekedjünk a túlhalászás megszüntetésére.

Termőföldek

A termőföldek talán a leglényegesebb ökoszisztémák gazdasági szempontból. A szántóföldek és a legeltetési területek – az élelmiszer, a takarmány és a rostellátás mellett – a denevérektől a férgekig mindenféle élőlénynek otthonai, de ne feledkezzünk meg a jelen lévő növénytakaróról sem. Több évszázados emberi erőfeszítés és találékonyság jellemzi ezeket az ökoszisztémákat, amik mára már szinte kulturális kincsek. Megóvásuk érdekében szükséges a:

• Talajművelés csökkentése.
• Mezőgazdasági vegyszerek csökkentése.
• Sokféle növény ültetése, és integrálása a diverzitás érdekében.
• Fenntartható legeltetés a túlzott méretű talaj felhasználás elkerülése miatt.
• Őshonos fajok megvédése.

Hegyvidék

A hegyek a Föld biológiai sokféleségének legnagyobb részét képezik, és becslések szerint az emberiség felének biztosítják a mindennapi édesvízkészletét. Sok különleges és védett állatfajnak adhat otthont egy hegyvidéki ökoszisztéma, ezért is fontos megóvásuk az alábbi lépésekkel:

• Az erdők és fák helyreállítása, újratelepítése a talaj védelme, a vízáramlás és a természeti katasztrófák, például lavinák, földcsuszamlások és áradások ellen.
• Az erőforrások iránti éhségünk katasztrofális következményekkel járhat a hegyekre és a domboldalakra nézve. A bányászat csökkentése sokban javítaná az élővilág életminőségét.
• Védett területek csatlakoztatása, hogy a különböző fajok a változó éghajlatnak megfelelően vándorolhassanak.
• Fenntartható gazdálkodási technika alkalmazása (erdőgazdálkodás), amelyek segítik a biológiai sokféleséget.

Az ökoszisztémák megvédése igazán fontos, hiszen az emberi tevékenység ökoszisztémákon alapul. Nélkülözhetetlen az emberi jóléthez, mert olyan szolgáltatásokat nyújt amelyek kulcsfontosságú szerepet játszanak mind gazdaságilag mind társadalmilag. Emellett fontos megemlíteni a biodiverzitást is: ez kritikus fontosságú az olyan ökoszisztéma-szolgáltatások — azok a szolgáltatások, amelyeket a természet nyújt — számára, mint amilyen a beporzás, a klímaszabályozás, az árvízvédelem, a talaj termékenysége, valamint az élelmiszerek, üzemanyagok, rostok és gyógyszerek előállítás.