Miért dőlünk be a konteóknak? Az összeesküvés-elméletek pszichológiája

Az elmúlt egy év a koronavírus világjárványnak köszönhetően örökre beírta magát a történelembe. De ami talán még a vírusnál is gyorsabban terjedt, az az azzal kapcsolatos tévhit, dezinformáció, és összeesküvés-elmélet volt. Hiszen ki ne ismerne valakit, akinek egy megbízható ismerőse mesélte, hogy “az amerikai katonák vitték a betegséget Vuhanba”? Ki ne hallotta volna – persze biztos forrásból -, hogy “már megrendelte a kormány a vírus legyőzését hirdető óriásplakátokat”?

A Nem azért de… podcast első epizódja ezekről a konteókról szólt. Körüljártuk és megcáfoltuk az összes tévhítet és összeesküvés-elméletet, de szót ejtettünk a konteók egy fontos aspektusáról is: arról, hogy működésük, pszichológiájuk miatt nagyon nehéz felvenni velük a harcot.

Olvasás helyett inkább hallgatnád? Itt megteheted:

Először is: mik azok a konteók?

Mielőtt a konkrét, Covid-19 betegségről szóló elméletekbe belekezdenénk, fontos leszögezni, mit is értünk konteó (az angol conspiracy theory szóból) vagy összeesküvés-elmélet alatt. Az Európai Bizottság és az UNESCO közös, álhírek ellen harcoló kiadványa így definiálja az összeesküvés-elméleteket:

“Az a hiedelem, hogy bizonyos eseményeket vagy helyzeteket titokban, a színfalak mögül, negatív erők irányítanak.”

Jó öreg barátunk, a Wikipédia, pedig így:

“Olyan közéleti álláspont, amely feltételezi, hogy részben vagy egészében feltáratlan vagy indokolatlannak látszó események, cselekmények mögött egy általa megnevezett csoport, ember áll.”

Fontos elemei az összeesküvés-elméleteknek, hogy kételyt, gyanakvást ébresztenek a hivatalos narratívával szemben, az embereket az összeesküvők csoportjára és a rajtuk átlátó bennfentesekre osztják, bizonyos személyeket vagy csoportokat vádolnak az események irányításával, és valótlanul az sugallják, hogy semmi nem történik véletlenül, minden mindennel összefügg.

Mitől ennyire népszerűek?

Röviden: az összeesküvés-elméletek nehezen megérthető, megmagyarázhatatlan eseményekre nyújtanak logikusnak tűnő magyarázatot. Azt az érzést keltik a befogadóban, hogy rejtett összefüggéseket lát át, így hamis biztonságérzetet nyújtanak. (Európai Bizottság)

Bizonytalan helyzetekben az emberek pszichológiai szükségleteit, mint például a tisztánlátás és biztonságérzet iránti vágyat, vagy akár a közösséghez tartozás iránti vágyat is kielégíthetik a konteók. Hívőik különlegesnek érezhetik magukat, hiszen tudnak valamit, amit mások nem, és elég okosak, hogy észrevegyék a “rejtett jeleket” és átlássanak a szitán. (APA.org)

Az emberi természetből adódik, hogy fogékonyak vagyunk az összeesküvés-elméletekre: az agyunk folyamatosan keresi az összefüggéseket, mintázatokat, így értelmezi a minket körülvevő információrengeteget. Ez általában egy hasznos dolog, viszont előfordul, hogy olyan helyen látunk összefüggést vagy mintát, ahol nincs. Ezt nevezi a szakirodalom illusory pattern perceptionnek, vagyis képzelt mintaészlelésnek. A képzelt mintaészlelés az oka, hogy egy objektíven nézve őrült elméletet őszintén elhisz valaki.

Az emberi természetből adódik, hogy fogékonyak vagyunk az összeesküvés-elméletekre.

Nem azonos azonban a képzelt mintaészlelésre való tendenciánk, de meglepő módon nem iskolázottságon vagy intelligencián múlnak a különbségek. Különösen hajlamosak rá azok, akiknek alacsony az önértékelése, elveszettnek érzik magukat, úgy érzik, nincsenek kontrollban az életük fölött – ők aztán a konteókra is fogékonyabbak (APA.org).

Sokan őszinte meggyőződéssel és jóindulattal terjesztik az összeesküvés-elméleteket, ám a különböző teóriák hátterében alantas indokok állhatnak. Ahogy az új koronavírussal kapcsolatban is látható, ezeket egyesek politikai céllal, mások pénzszerzés céljából terjesztik, sok embert megtévesztve és pénzügyileg vagy egészségügyileg megkárosítva.

A konteók ördögi köre

Az összeesküvés-elméletek ördögi köre pedig az, hogy megcáfolhatatlanok. A konteók a hivatalos, elfogadott, mainstream álláspontokat kérdőjelezik meg, így nem fogadják el a szintén hivatalos forrásokból származó bizonyítékokat. Igazi 22-es csapdája, hogy ha valaki megpróbálja cáfolni őket, azzal automatikusan az “összeesküvők” közé kerül, így a hívő szemében hiteltelenné válik a cáfolattal együtt. A tudományos alapok helyett érzelmekre és hitre épülő nézetekkel, akármilyen valóságtól elrugaszkodottak is, nem lehet vitatkozni.

Az internet és a közösségi média korában pedig nemcsak villámgyorsan tudnak terjedni a különböző ártalmas teóriák, de azt is nehezebb felismerni, hogy melyik források megbízhatóak és melyikek nem. Bármilyen kuruzsló indíthat például csodavitamint áruló webshopot vagy a modern orvostudományt megkérdőjelező, áltudományos cikkeket publikáló online magazint, amik első ránézésre teljesen hiteles forrásnak tűnhetnek. A Facebook korában pedig több ezren kattintanak a megosztásra, vagy küldik el a félrevezető információt mit sem sejtő ismerőseiknek.