Mi is az a sátánizmus? Sztereotípiák vs a valóság

Kevés annyira félreértett vallás vagy ideológia létezik, mint a sátánizmus. A szó hallatán legtöbben véráldozatokat végző, a bibliai ősgonoszhoz szentélyt állító, sötét köntösben kántáló alakokra asszociálnak, pedig a sátánizmus valójában komplex fogalom. Különböző ágazatai léteznek, melyek között földalatti hívő csoportok és hivatalosan bejegyzett ateista egyházak egyaránt megtalálhatóak.

Az alábbi cikkben igyekszünk feltárni a sátánizmushoz kapcsolódó félreértéseket. Röviden összefoglaljuk a sátánizmus múltját, és bemutatjuk a mai modern ateista irányzatokat, a Sátán Egyházát és a Sátán Templomát, illetve szót ejtünk a teista irányzatokról is.

Ezt a témát eredetileg podcast formájában dolgoztuk fel, így olvasás helyett akár meg is hallgathatod:

Sátánizmus a 16.-tól a 20. századig

A sátánista kifejezés körülbelül az 1560-as évekre vezethető vissza, ám ekkor még nem saját vallási nézeteiket írták le vele az emberek. A sátánistát mint jelzőt használták, “sátáni beállítottságú” jelentéssel.

Ruben van Luijk vallástörténész szerint a kifejezés a 16-17. sz.-i európai vallásháborúk során kerülhetett kulturális lexikonunkba. A szembenálló protestáns és katolikus felek egymás hitét delegitimálták azzal, hogy sátánistának kiáltották ki egymást. A sátánista jelző a 19. század végéig nem jelentette a Sátán “szándékos, vallási indíttatású tiszteletét”. Idővel aztán elkezdték vallásos értelemben használni a kifejezést, de összefüggő, átfogó sátánizmusról nem beszélhetünk, egészen a 20. századig (BigThink.com, 2019).

A LaVey-féle Sátán Egyháza

A sátánizmus modern vallási gyakorlatának kezdete 1966. Ekkor alapította meg a Sátán Egyházát (az amerikai Church of Satan-t) Anton Szandor LaVey, majd 1969-ben kodifikálta azt a Sátáni Biblia című könyvében. A Sátán Egyháza azóta is aktív, de teljesen rendhagyóan működő vallási szervezet (Scythe.hu):

• törvényesen bejegyzett és államilag elismert egyházi státusza ellenére is adót fizet és semmilyen állami támogatást nem fogad el;
• tagjaitól az egyszeri regisztrációs díjon felül anyagi vagy más természetű hozzájárulást nem kér;
• nem emeltet közös „istentiszteleti” célra szánt épületeket sem;
• nem végez hittérítő tevékenységet;
• valódi meritokráciaként tagjait valóságos eredményeik alapján ismeri el.

Fontos megjegyezni, hogy a LaVey-féle sátánizmus egy ateista irányzat, amelynek hívei nem imádják a Sátánt, mint egy létező, természetfeletti istenséget. Gyakorlatilag szkeptikus ateisták, a névválasztás pedig a keresztény és judaista vallásokkal való szembenállásukat fejezi ki. 

A Sátán a vallásban a követendő értékrend szimbóluma: erős, független, lázadó egyén, aki nem engedelmeskedik gondolkodás nélkül, kételkedik a hatalomban és meri megkérdőjelezni azt, önállóan boldogul, és boldogságát nem természetfölötti erőktől reméli. 

A vallás alapvetéseit a kilenc sátáni nyilatkozat, az etikát pedig a földi sátánizmus 11 törvénye tartalmazza. Utóbbi olyan törvényeket tartalmaz, mint például hogy kéretlenül ne adj tanácsot, tiszteld mások birtokát, ne árts kisgyermeknek, és senkihez ne közeledj szexuálisan hacsak nem kapsz rá egyértelmű jelzést hogy szabad.

A véráldozatokkal, gyerek- vagy állatkínzással teli sztereotípiákkal ellentétben a vallás szigorúan elítéli a gyerekek és állatok bántalmazását, az értelmetlen erőszakot és az élet kioltását (kivéve önvédelem esetén). Igen, individualista vallás, de a nem állja meg a helyét az egoizmus és az önzőség vádja sem: LaVey tanításai szerint mások megsegítése is az egot táplálja, a jótett megelégedettséggel tölt el, így az egyén boldogulásának a fontos része (Wikipédia).

A Sátán Temploma

A Sátán Temploma, azaz a The Satanic Temple, (TST) szintén egy ateista sátánista csoport, amely bejegyzett vallásként működik Amerikában. Hasonló elnevezésük miatt sokszor keverik össze a LaVey alapította Sátán Egyházával, ám a gyakorlatban nagyon eltérő a kettő, és a Sátán Temploma határozottan el is határolódik a Sátán Egyházától (TheSatanicTemple.com).

A Sátán Templomát 2013-ban alapította Lucien Greaves és Malcolm Jarry. Van központja és különböző altagozatai az USA államaiban, rendszeresen tartanak csoportos eseményeket és Salem-i székhelyén hetente tartanak gyülekezetet. A TST elutasít mindenféle mágiát és természetfelettit, a tudományos alapú magyarázatokat keresi.

Ennek az egyháznak a fókuszában a társadalmi felelősségvállalás áll. A Sátán Temploma a Sátán szimbólumát és bejegyzett vallás státuszát (és az ezzel járó vallásszabadsághoz való jogot) használja politikai aktivista, figyelemfelhívó és lobbista tevékenységek végzésére. Missziójuk központjában a társadalmi egyenlőség és igazságosság, a jóindulat és az empátia bátorítása áll. Küzdenek a szekularizáció, az állam és az egyház szétválasztásának megvalósulásáért, hogy az amerikai politikát és a törvényhozást ne a keresztény vallás alakítsa.

A TST ezért a célért nyilvános PR kampányokat és aktivista eseményeket szervez, amelyek során humort, szatírát, színpadias trükköket, polgárpukkasztó, provokatív megmozdulásokat és jogi lépéseket alkalmaznak. A céljuk felhívni a figyelmet a vallási képmutatásra, a kereszténység kormányzásba való beágyazottságára. Arra ösztönzik az embereket, hogy értékeljék újra a félelmeiket és prekoncepcióikat, a Sátán alakját a szkepticizmus, személyes autonómia, a hatalom elleni fellépés, a társadalmi elvárások megkérdőjelezésének metaforájaként használják (TheSatanicTemple.com) .

Teista sátánizmus

A Sátán Egyháza és a Sátán Temploma egyaránt ateista – szimbólumként, metaforaként használják a Sátán alakját, de nem hisznek benne, mint természetfeletti istenségben. Az ateista irányzatok mellett azonban létezik teista, más néven vallási sátánizmus is. A teista sátánizmusnak is több formája van, ezek általában egymástól független vagy laza kapcsolatban álló, kis csoportok, nem működnek államilag elismert egyházként.

Klasszikus teista sátánizmus

A klasszikus ág egyidős a júdaizmussal, még a Biblia is megemlíti, Moloch, Leviatán, Baál, és más ördögök imádatának a kontextusában. Az ókor végén és a középkorban bontakozott ki a keresztény mitológiára épülő sátánizmus. Nehéz megkülönböztetni azonban, kik voltak valódi vallásos sátánisták, és kiket kiáltott ki annak a keresztény egyház, az egyházi propaganda és az Inkvizíció ugyanis minden okkulttal foglalkozó vagy ősei pogány hitét gyakorló egyént sátánistának minősített és többnyire máglyahalállal büntetett. Valódi ördögimádó szektákról kevés feljegyzés létezik (Wikipédia).

Modern teista sátánizmus

A modern teista sátánisták nem ismerik el a bibliai Sátán karakterét, a hitük főként pogány vallásokban gyökerezik. A modern vallásos sátánizmusnak is több ága létezik, némelyik a Sátánt emberszerű, de emberfeletti erőkkel bíró lényként képzeli el, míg mások ősi istenségekhez, Luciferhez, Enkihez, Melek Ta’us-hoz imádkoznak. A spirituális sátánisták is a kereszténységtől függetlenként definiálják magukat, az önmegismerést és a meditációt helyezik középpontba. A teista sátánizmusban megjelenhet még a varázslat és mágikus rituálék használata (Wikipédia). 

Ezek az irányzatok nem bejegyzett vallások és kis csoportokban, izolálva léteznek, békés okkult csoportokat és veszélyes ideológiákat terjesztő szektákat egyaránt találhatunk közöttük.

Az egyik ilyen például a Kilenc Szög Rendje (Order of Nine Angles, ONA vagy O9A), egy brit szélsőjobboldali, neo-Náci szekta. Az ONA egy ún. baloldali ösvényt követő csoport: a nyugati ezoterikában a baloldali ösvény a rosszindulatú, fekete mágia jelképe, míg a jobboldali ösvény az ártalmatlan fehér mágiáé. A csoporthoz több erőszakos tett, gyilkosság, és terrorizmus vádja köthető (Wikipédia).

Fontos tudni, hogy ilyen is létezik, de nem érdemes összekeverni a hivatalosan működő, ateista sátánista egyházakkal ezeket a baloldali ösvényt követő, szélsőséges csoportokat, hiszen minden aspektusban különböznek – csak az a hasonlóság, hogy mind hivatkozik Sátán alakjára.

Ha eddig elértél az olvasásban, köszönjük! Ebben a cikkben a sátánizmus komplexségét szerettük volna bemutatni. Reméljük, hogy sikerült újat mondani, lerántani a leplet a sátánizmust övező félelmekről és sztereotípiákról. Ha tetszett az írás vagy az epizód, oszd meg valakivel, akit érdekelhet, és ha van véleményed a témáról, nyugodtan írj nekünk kommentet vagy küldj üzenetet!